Autós hírek: Honda Insight: A technika


Autóhifi Autosport Bemutató Érdekes Formula 1 Haszonjármû Környezetvédelem Menetpróba, teszt Motorkerékpár Rally Rendezvény/kiállítás Rendõrségi hírek Rövid hírek Technika Traffipax-hírek Tuning Útinfó Vissza


Az IMA betûszó jelentése Beépített Segédhajtómû, amely egy alacsony belsõ súrlódással mûködõ, 1,3 literes benzinmotorból áll, mint az erõ elsõdleges forrása, illetve a rendszer része még egy ultra vékony villanymotor és kompakt akkumulátor-csomag, valamint egy fokozatmentes automatikus váltómû.

Ezt a rendszert sikerrel alkalmazták nemcsak az Insightban, hanem a Civic IMA-ban, és utódjában, a Civic hibridben is. Az évek során a rendszer továbbfejlõdött, egyre kisebb lett, csökkent a tömege, kedvezõbb lett az önköltsége, s legújabb változata az új Insightban az eddigi legfejlettebb IMA technológia a Hondától.

[9]Maga a benzinmotor is új, a Civic Hybrid 1,3 literes egységén alapul. A Civic Hybrid módosított i-VTEC erõforrását azoknak a tapasztalatoknak a birtokában fejlesztették tovább, amelyekre az új Jazz-zel kapcsolatban tettek szert, s a változások célja a fogyasztás csökkentése volt. Az alacsony súrlódású bevonattal készülõ dugattyúkat új kialakítású katalizátorral ötvözték, hogy még tovább optimalizálják a már eddig is nagyon hatékony erõforrást. Ezek a megoldások és a még tovább stabilizált égési folyamatok további 2 százalékkal javították ennek az egyébként is nagyon hatékony motornak a fogyasztását.

Lassítás közben, amikor a hengereken nincs terhelés, az égés mind a négy hengerben leáll, és valamennyi égéstér zárva van. Ez gyakorlatilag megszünteti a szívási veszteségeket, s így a villanymotor/generátor hatékonyabban mûködhet, és több visszanyert energiával töltheti az akkumulátorokat.

[1]A hengereket lezáró technológiát, a VCM-et (magyarul változó hengervezérlést) szintén alkalmazzák a hengerek lezárására olyan helyzetben, amikor csak kevés nyomaték szükséges – például egyenletes haladás kis sebességgel –, hiszen ilyenkor az Insight villanymotorja maga is képes mozgatni az autót, a benzinmotor dugattyúi pedig szabadon futnak.

Emellett gyakorlatilag minden lehetséges eszközt megragadnak annak érdekében, hogy a motorban csökkentsék a súrlódás mértékét. Többek között síkban eltolt fõtengelyt és hajtókarokat alkalmaztak, a hengerek belsõ felülete hónolt, hogy simább legyen, illetve a dugattyúkhoz tartozik egy kis súrlódású, második olajlehúzó gyûrû is.
 
A benzinmotor maga 88 lóerõs, nyomatéka 121 Nm, ám a hibridrendszer lényege az a többletteljesítmény, amelyet a villanymotor nyújt, hogy nagyobb legyen az erõ, illetve a lehetséges minimumra csökkenjen az emisszió és a fogyasztás.


Miért hibrid?

[4]A hibrid a benzines és a villanymotor kombinációja. A villanymotort tápláló akkumulátorok automatikusan töltõdnek, amikor lassulás vagy fékezés közben mûködésbe lép a regeneratív, azaz energia-visszanyerõ fékrendszer. Ily módon az Insight soha nem igényel feltöltést külsõ áramforrásról. A beépített villanymotor segít a benzinmotornak gyorsítás közben, és javítja a fogyasztási értékeket is. Alapjáraton az autó hibridrendszere mûködteti a kocsi alrendszereit, és a károsanyag emisszió csökkentése érdekében ilyenkor a benzinmotor nem mûködik; így amikor az autó egy lámpánál megáll, akkor a motor leáll.

Az eredmény olyan autó, amely teljesítmény szempontjából benzinmotoros gépjármûként viselkedik, kevesebb CO2-t bocsát ki, mint a hozzá mérhetõ dízelmotoros autók, és nagyon keveset fogyaszt.


Villanymotor

[5]Az új benzinmotor mellett az Insightba új, továbbfejlesztett villanymotor kerül, amelyben sûrû tekercselés és nagy teljesítményû mágnesek találhatók – az erõforrás teljesítménye 14 lóerõ, nyomatéka 78 Nm. Ám ezzel a villanymotorral kapcsolatban az igazi elõrelépés a méret és a forma terén történt – a legújabb változat sokkal keskenyebb, mint a jelenlegi Civic hibrid villanymotorja (35,7 mm szemben a 61,5 mm-rel), vagyis a teljes IMA rendszer jóval kompaktabb és könnyebb.

Módosításokat hajtottak végre a nagy teljesítményû akkumulátorokon is, amelyek a csomagtartó alatt helyezkednek el, ezzel is elõsegítve az alacsony tömegközéppont kialakítását. Az IPU kisebb és könnyebb lett, mint a Civic Hybridé, a méret 19, a tömeg pedig 28 százalékkal csökkent.

Az akkumulátorok hûtõrendszerét is nagymértékben átalakították, s azok hatékonyabban használják fel az energiát, illetve gyakrabban képesek tölteni a villanymotort. Az akkuk mindkét oldalán lévõ villanymotor az autó hátsó szellõzõjének külsejéhez vezetõ csöveken keresztül szívja a hûtõlevegõt (a Civic hibriden a légbeömlõ a kalaptartón volt, így véletlenül le lehetett takarni).

Az akkuk regenerációs képessége felgyorsult, azaz az energia-visszanyerõ fékezés során termelt árammal gyorsabban tölthetõ fel, s így rendszeresebben táplálhatja a villanymotort.


Teljesítmény

A benzines és a villanymotor együttes teljesítménye ideális a városi forgalomban, jók a gázreakciók, a gyorsulási idõ pedig vetekszik egy hagyományos, 1,6 literes benzinmotorral és automatikus váltóval szerelt autóéval. Az Insight álló helyzetbõl 12,6 másodperc alatt éri el a 100 km/órás sebességet, végsebessége 186 km/óra.


Erõátvitel

]6[ A fokozatmentes automataváltó (CVT) alkalmazása egy hibridautóban sima és kiszámítható haladást eredményez, illetve segít abban, hogy az IMA rendszer a leghatékonyabb mûködési tartományban dolgozhasson. Az Insightban a Civic hibridben már alkalmazott, nagy nyomatékátvitelre képes CVT-váltójának továbbfejlesztett verziója mûködik.

Ennek a CVT váltónak rövidebb a végáttétele (4,200 helyett 3,937), azaz a gyorsítás megkezdésekor az autó hevesebben reagál. Az indító tengelykapcsoló vezérlését átalakították, hogy teljes mértékben kihasználhassák az IMA villanymotorjának nagy nyomatékát kis fordulatszámon. Mivel a villanymotor kisebb fordulatszámtól kezdve segíti a gyorsulást, hozzájárul a fogyasztás csökkentéséhez is.

Honda hibridautón elsõ ízben alkalmazták a kormánykerék mögé szerelt váltófüleket – így a volán mögötti karokkal, sokkal gyorsabban lehet kapcsolgatni.

Emisszió és gazdaságosság

[7]A hibrid hajtáslánc legnagyobb elõnye természetesen az, hogy képes csökkenteni az emissziót és a fogyasztást. S ha egy ilyen rendszer egy hibridnek tervezett, áramvonalas karosszériába kerül beépítésre, akkor ezek az elõnyök hatványozottan jelentkeznek. Az Insight remekül teljesít a hivatalos emissziós és fogyasztásmérõ teszteken: széndioxid-kibocsátása 101 g/km, átlagfogyasztása vegyes üzemben 4,4 l/100 km, ám ez még nem minden (tekintse át a Valós körülmények közötti fogyasztás címû fejezetet az 21. oldalon).


Teljes életciklusra vonatkozó értékelés (LCA)

A Honda minden modellje esetében elvégzi az úgynevezett Teljes életciklusra vonatkozó értékelési programját (LCA), amely az autó életének valamennyi szakaszában – beleértve a gyártást is – vizsgálja a széndioxid-kibocsátást.

[8]A Honda ezt a programot 2007-ben fejlesztette ki, és olyan LCA rendszert dolgozott ki, amely feltárja a valamennyi Honda jármû teljes életciklusára vonatkozó CO2 emissziót. Így lehetõvé válik a Honda számára, hogy összemérje hibridautóinak a gyártási folyamatokat is magában foglaló életciklusára vonatkozó környezetvédelmi hatásait.

A kapott eredmények két fontos dologra világítanak rá az autó életciklusa során kibocsátott széndioxid mennyisége szempontjából. Az egyik a használat szakasza, a másik pedig az, hogy a nyersanyagok és a gyártási folyamatok szintjén a hibridautók és a hagyományos gépkocsik között nagyon kicsi a különbség a CO2 kibocsátás terén.  Az Insight gyártása a Suzukai üzemben zajlik; ugyanott, ahol a Civic hibrid és több más, egyébként nem hibrid modell is készül./Autósoldalak.hu/